Erkel Ferenc: Bánk bán c. operája Katona József ugyanilyen című drámája nyomán - Egressy Béni szövegére - készült. Úgyszólván nemzeti kincsünk, tekintettel keletkezésének körülményeire, az idegen befolyás elleni küzdelem időszakában, a XIX. sz. közepe táján.
Az opera cselekménye röviden: II. Endre király hadban jár, ezalatt a külföldi származású Gertrúd királyné itthon a magyarság kárára, felelőtlenül uralkodik, igaztalanul előnyökben részesítve saját honfitársait. Petur bán összeesküvést sző a királyné ellen, hazahívja Bánk Bánt, Magyarország nagyurát, a király helyettesét, aki országjáró körúton van.
A politikai problémák mellett kiderül az is, hogy Ottó, a királyné öccse, a királyné cinkosságával - szerelmi bájitalt is bevetve - megbecstelenítette Melindát, Bánk bán feleségét, aki udvarhölgyként a királyi udvarban tartózkodik. A porig sújtott Bánk végül megbocsát a feleségének és a hű jobbággyal, Tiborccal hazaküldi családi birtokukra. Melinda azonban nem bírja el a történtek súlyát, megőrül s útközben a Tiszába öli magát. Kisfiát is magával viszi a halálba.
Bánk bán - Gertrudisszal való, sorsdöntő összecsapása közben - megöli a királynét. Tettében az ország elkeserítő állapota és személyes tragédiája egyaránt szerepet játszik. A hazaérkező Endre király bosszút akar állni felesége gyilkosán, Bánkon, aki azonban épp akkor kapja meg a hírt, hogy Melinda s kisfiuk halott. A bosszú - s a tragédia - így beteljesült.
Az opera zenéje egyfajta keveréke az akkori operai "trendeknek" és a magyaros, verbunkos jellegű zenének. Tele van fülbemászó dallamokkal, óriási "slágerekkel".
Az én kedvenc részleteim/áriáim a következők:
- Melinda, te égi név...: Bánk akkor énekli, amikor először értesül arról, hogy Melinda és Ottó közt készül valami, de még nem tudja, mi, miért és hogyan. Szereti a feleségét és bánkódik esetleges hűtlensége miatt.
- Hazám, hazám, te mindenem...: Bánk bán nagyáriája, ma hazaszeretetünk egyik szimbóluma. Az áriában Bánk tulajdonképpen azon töpreng, mit is kellene tennie a hazáért s Melindáért, s végül elhatározásra jut. Óriási gesztust tett - s hangilag jól is énekelt - az a világhírű külföldi tenor, aki nemrégiben itthon, egy koncerten előadta ezt az áriát. Én mégsem voltam nagyon lelkes.
- Melinda és Bánk kettőséből: Ölj meg engem Bánk, ó ölj meg... és Hol van fehér homlokod liljomvirága.... Mindkét részlet hangsúlyosan magyaros dallamvilágú.
- Magyar hazám falvait bejártam...: Bánk akkor énekli, amikor Gertrudis királynővel összecsapva elmondja neki, mit tett Gertrudis országlása a néppel. Iszonyúan nehéz lehet ezt a magas fekvésű áriát énekelni. Figyeljük meg különösen ezt a részt: "szörnyű váddal sújt, az élő és a holt..."
Említhetnénk még Petur bán híres bordalát, Tiborc panaszát, Bánk és Tiborc kettősét, s tulajdonképpen az egész operát. :-)
Nem szándékozom itt teljes elemzést adni, annál is inkább, mivel ezt már megtették sokszor, nagyon is hozzáértő népek. Szeretnék azonban kitérni arra, hogy Erkel születésének 200. évfordulója kapcsán színpadra került az opera - zenetudósok vizsgálatai nyomán - eredetinek vélt változata. (Az előbb javasolt operafilm az opera XX. század eleji, átdolgozott, modernizált változatának felel meg.) Én magam egy egyetemi koncerten hallottam élőben az eredetiből hosszú részleteket. Tisztesség ne essék, szólván: a zene rendben, hanem a szöveg...
Eddigi ismereteim alapján nem érezném szerencsésnek, ha az eredeti változat kiszorítaná az átdolgozottat a színpadokról. Érdemes összevetni például a "Hazám, hazám..." szövegét az opera átdolgozott változatából és az eredeti változatból.
1974-ben készült a Vámos László rendezte Bánk bán TV-film. Bánk bán: a felülmúlhatatlan Simándy József, Gertrudis: a nagyszerű Komlóssy Erzsébet. A többi szerepben prózai színész játszik és operaénekes énekel. Ez itt annyira jól sikerült, hogy az emberben kajánul felmerül: nem kellene-e mindig így előadni az operákat? Megosztani a játék és éneklés kettős terhét? Melinda: Szakács Eszter/Ágai Karola; Gertrúd: Komlóssy Erzsébet; Ottó: Trokán Péter/Réti József; Tiborc: Solti Bertalan/Melis György; Petur: Fekete Tibor/Faragó András; Biberach: Benedek Tibor/Palócz László; II. Endre: Szoboszlai Sándor/Sólyom Nagy Sándor. Igazi "all stars" válogatott.
A Bánk bán átdolgozott változatából 2002-ben Káel Csaba mozifilmet rendezett. Szereplők:Kiss B. Atilla (Bánk Bán), Marton Éva (Gertrúd), Rost Andrea (Melinda), Gulyás Dénes (Ottó), Kováts Kolos (II. Endre), Miller Lajos (Tiborc), Réti Attila (Biberach) és Sólyom-Nagy Sándor (Petur Bán). Ez sem rossz névsor. :-)
Az Olvasónak immár rendelkezésére áll az Operaház eredeti változatú Bánk bán előadása is. Itt szerepel a balett is, amely a fentebbi TV-filmből alighanem kimaradt valamiért. Érdemes megnézni, s közben hallgatni Erkel fokozatosan felforrósodó, nemes verbunkos-zenéjét. Megjegyezzük, hogy a Csokonai Színházban az Operaházat megelőzően vitték színre az eredeti Bánk bánt.
Az előbbi három videó/film a Nemzeti Audovizuális Archívum (NAVA) ún. NAVA-pontjainak (könyvtárak, iskolák stb.) számítógépein megtekinthető.
A Nándorfehérvári szamurájok c. bejegyzésben írtam a Hunyadi László debreceni előadásáról. Ott az eredetihez való zenei-szövegi visszatérést nem éreztem ennyire fájdalmasnak. Ennek az lehetett az oka, hogy a Hunyadi László debreceni rendezése eléggé formabontónak bizonyult, s az ember főleg erre figyelt. Emellett a Hunyadi László kiváló munka ugyan, de azért mégsem a Bánk bán.
Sajtóhíradások szerint a 2011/12-es évadban a Bánk bán a Los Angeles-i Operában (USA) is színre kerül, mégpedig a magyar kulturális kormányzat támogatásával. Bevallom, én nem tudom, hogyan kell egy operát menedzselni. Remélem, a kulturális kormányzat tudja. Vajon a csehek Eladott menyasszonyáért és Ruszalkájáért (lásd a Mesicku na nebi hlubokém c. bejegyzést) is fizetniük kellett a kormányzatoknak, amíg világszerte önként (és dalolva :-)) játszani kezdték azokat?
Kíváncsi lennék, az Olvasó melyik operaváltozatra voksol és miért.
Közeleg nemzeti ünnepünk, március 15-e. Gondoljunk erre is, amikor a Bánk bán dallamait hallgatjuk.
Ebben a bejegyzésben a linkeket aktualizáltuk és ahol emiatt szükségessé vált, a szöveget is némileg megváltoztattuk (2017. január 12.).
Újabb adalék ez is: Hogy lesz tragikus nemzeti operánk nyitányából kávéreklám? Hát így.
