Jelenleg Berlinben élő kedves családtagjaim révén megnézhettem a Deutsche Oper Berlin egyik Otello előadását.

Ez az operaház - háborús károk után - a volt Nyugat-Berlinben nyitott meg újra 1961-ben. Modern, minimalista stílusban tervezték és építették újjá. Nekem - bizonyos építészeti stílusjegyek hasonlósága miatt  - afféle "szocialista kultúrház" érzésem támadt benne.

Hétköznap este volt, az Otello eléggé régóta megy a színházban, az 1800 személyes nézőtér mégis megtelt. Talán, mert ezen az estén Johan Botha, a dél-afrikai tenor világsztár énekelte Otellót.

A színház akusztikája jó, még a 25. sorban is hangosan, visszhang- és torzításmentesen szólt minden. Zeneileg nagyon szép előadást hallottunk. Botha éneke fenomenális volt, a többi szereplő is több, mint tisztességes színvonalat képviselt. A kórust és a zenekart is csak dicsérni lehet.

A rendezés szerint Otello egy menekülttábor parancsnoka volt (hiszen a műben háború van), ott játszódott le minden, a menekültek egy sajátos, kaptárszerű tömegszálláson, egymásra tornyozott celláikban éldegélve végigkísérték a történések java részét. Az egész előadásról képet ad a Deutsche Oper reklámfilmje (indítsuk el az oldalon az Otello cím melletti nyílra kattintva). A film a bemutató előadásról szól, ahol egy másik sztár, a már nálunk is járt José Cura énekelte Otellót.

Az operában reményteljes kezdőnek tekinthető rendező nyilatkozatát idézi az egyik kritika: eszerint pszichológiailag reális és  mai körülmények közé kívánta helyezni a sztorit és be kívánta mutatni a szerelmi szál hátterét adó háború realitását is. A Rendezzünk operát - 1 és 2 bejegyzésekben már írtam egy s mást  a modern operajátszási trendekről. Űgy tűnik, most is ezek egy iskolapéldájával találkoztunk - eléggé "hardcore" felfogásban. :-) További vélemények, kritikák, fényképek érhetők el itt, itt és itt.

Magával az Otellóval is foglalkoztam már az egyik bejegyzésben (A zöldszemű szörny). Ott a szerelmi kettősben éppen Johan Botha énekli Otellót. Amikor írtam, nem nagyon hittem, hogy egyszer élőben hallhatom. És mégis lőn... Ezek szerint csak írnom kell egy énekesről és élőben is hallani fogom? :-)

Mindenesetre ezt az estét -  tanulságos ellentmondásai mellett  - nejemmel együtt, ezúton is köszönjük nektek, gyerekek.