Friedrich von Flotow Márta (avagy a richmondi vásár) c. vígoperája a jelek szerint kezd kimenni a divatból. Sehol nem tudom újabb gyártású DVD-n megszerezni.
Pedig, amikor én - fiatal koromban - láttam a magyar TV-ben készült feldolgozását, nagyon érdekesnek találtam az egészet. Hogy ti. két finom hölgy, Lady Harriet és bizalmasa Nancy unalmukban kitalálják, hogy álruhában és álnéven kiállnak a richmondi vásáron a placcra, ahol leányok szoktak elszegődni szobalánynak. Lady Harriet álneve Márta, Nancyé pedig Júlia. Mit tesz isten, Lionel a farmer és a barátja Plunkett, mindjárt felfigyelnek a szép lányokra, s mire azok észbe kapnak, máris elszegődtek szolgálónak az urakhoz egy kemény évre.
Lionel hamarosan fülig beléesik a szép Mártába, barátja pedig Júliába. Az újsütetű szolgálóknak azonban nem tetszik a helyzet, így egyszerűen megszöknek. Később persze még találkoznak a fiatalok, s mindenféle szerelmi szövevény szálai bontakoznak ki; előbb Márta utasítja vissza Lionelt, majd később az nem kér Márta szerelméből. De végül - természetesen - minden jóra fordul, Lionel elveszi Lady Harrietet, Plunkett pedig Nancyt. Nem mellesleg, kiderül, hogy Lionel nemesi sarj, aki visszakapja rangját, birtokait, s ez Lady Harrietnek sokat segít abban, hogy átlendüljön a holtponton a pozitív végkifejlet felé. További részletek itt olvashatók .
A mű zenéje könnyed, kellemes.
A tenorok híres bravúrdarabja Lionel áriája ("Ach! so fromm, ach! so traut" vagy a gyakori olasz nyelvű előadásokban "M’apparì tutt’amor".) Ebben Márta szökése után felidézi a lány alakját és kesereg az eltűnése miatt.
Itt egy kezdő lírai tenor, Dimitrij Mazanszkij reményteljes előadásában mutatjuk be.
Gyakran megesik, hogy drámai tenorok sőt hőstenorok is nekiveselkednek ennek az áriának, ami szerintem nem igazán szerencsés, hiszen szentimentális tartalma és a szükséges énektechnika miatt is inkább lírai hangot igényel. Valahányszor drámai tenortól hallom ezt, magamban mindig gratulálok, hogy meg tudta csinálni a magasságokat, hajlításokat és váltásokat. Ennyi. Az Olvasó könnyen talál ilyen előadásokra is példákat.
A második szemelvényünk, a Rózsadal ("Letzte Rose", "The Last Rose of Summer") nem is Flotow szerzeménye, hanem egy ír eredetű dal. Akkoriban nem volt szokatlan idegen dallamok "beemelése". A történetben Márta (később Lionellel együtt) énekli. Szövege Thomas Moore verse, egy magára maradt rózsa lírai, szentimentális és nyilván szimbolikus története. A rózsa meghal, s a mesélő úgy hiszi, nemsokára követi, mert ő is egyedül maradt, elhagyta a barátság és szerelem.
Először egy nagyon tehetséges fiatal lány adja elő (talán lejjebb transzponálva?) majd egy másik fiatal lány - pár évvel idősebben és zeneileg kifinomultabban. Végül - fő a nemzetköziség - egy japán együttes népdalszerűbb, "crossover" előadásában látjuk-halljuk.
Sajnálatos, hogy a Márta nem került be az MTV Videótár ingyenesen megnézhető operafilmjeinek listájába, legalábbis én nem találom. A (magyar nyelven énekelt) TV-filmben Farkas Katalin játszotta Mártát, Bándi János pedig Lionelt.
A feltehetőleg amatőr Bel Canto Opera társulata a Youtube-on hozzáférhetővé tette a Márta előadásuk több részletét is (Hughdrover csatornáján a jobb oldalon meg kell keresni, amit nézni akarunk).
Az Opera Today honlapján teljes egészében meghallgatható a Márta egy 1944-es német színházi felvétele. Hátborzongató arra gondolni, hogyan lehetett a légitámadások veszélyével dacolva élvezni a mókát a színházteremben.
Operai szólás: a Márta igazán nemzetközi opera, tekintve, hogy a szerzője német, története angol, s legtöbbször olaszul éneklik. :-)
Az Olvasónak melyik a kedvenc dallama? (Olyasmi mint pl. a Rózsadal.)
