Az egész életünket, s így a művészetet is át- meg átszövi a szerelem. Természetesen az opera műfaja sem kivétel. A szerelem azonban sokszor nem hoz boldogságot - az operában sem.
Verdi Don Carlos c. operájában Carlos, a trónörökös jegyese végül a király felesége lesz. Így Carlos nem másba, mint apja fiatal feleségébe - a királynéba - szerelmes. Csakhogy, a hatalmas Fülöp király - talán utolsó lehetőségeként - maga is imádja feleségét, közben tudja, hogy nem szeretik viszont. Íme a "bekódolt" boldogtalanság...
Dvorak már említett Ruszalkája (lásd a Mesicku na nebi hlubokem c. bejegyzést) vízi nimfából egyenesen emberré varázsoltatja át magát azért, hogy a herceg észrevegye s megszeresse. Csakhogy a varázslat sikerül is, meg nem is. Az embertestű Ruszalka érzelmileg mégsem válik teljesen emberré: szeretni tud, de hideg, mint korábbi eleme a víz, nem ismeri az érzéki tüzet, amelyet a herceg vár tőle. A varázslat mégis Ruszalkához köti a herceget: minden próbálkozása sikertelen, nem tud elszakadni a lánytól, még akkor sem, ha nem boldog vele. És az a vég, csak azt tudnám feledni...
Mascagni Parasztbecsület c. operájában (lásd a Halálos szerelem c. bejegyzést), csakúgy, mint a "párjában", Leoncavallo Bajazzókjában rövid úton, véres drámához vezetnek a szerelmes indulatok.
De amikor közeledik, amikor formálódik, s amikor beteljesül a szerelem, az - mindannyian tudjuk - csodálatos. Az opera műfajában Puccini az, aki ennek a fázisnak avatott ismerője és megörökítője. A néhai mester izzó szenvedéllyel és teljes odaadással tudott nőalakjai felé - és nyilván a hús-vér asszonyok felé is - fordulni.
E témakörben ezúttal a Pillangókisasszony ("Madama Butterfly") szerelmi kettősét vesszük szemügyre. (A Pillangókisasszonyról a Zümmögő kórus c. bejegyzésben már volt szó.)
Az első felvonásban a házasságközvetítő elhozza a hegyen lévő házhoz Cso-Cso-szánt, a menyasszonyt és rokonságát, lejátszódik a házassági szertartás, végül - a személyzet kivételével - mindenki elmegy és beesteledik. Pinkertonban - és talán Cso-Cso-Szánban is - ébredezik a vágy, miközben - a házasság ellenére - alig ismerik egymást. Így hát beszélgetnek, igyekeznek közelebb kerülni egymáshoz, s ahhoz, aminek meg kell történnie aznap este.
Szó, ami szó, Pinkertonnak "jó a szövege": Amikor Cso-Cso-Szán például kegyetlennek látja, hogy Nyugaton a pillangókat gombostűre tűzik és gyűjteménybe teszik, Pinkerton azt válaszolja, igaz, de csak azért, hogy többé el ne repülhessenek - ő sem engedi el a Pillangókisasszonyt többé... Mégis, mintha Cso-Cso-Szán érezné, valahogy neki is a rettegett pillangó-sors jut majd...
A "Bimba dagli occhi" ("Sweetheart, with eyes...", Lánykám, szemeidből) részben az érzelmek hőfoka folyamatosan emelkedik. A kis japán lány fülig szerelmes: a belé nevelt szeméremről s tartózkodásról megfeledkezve, nyíltan elmondja párjának, milyen csodálatosnak látja, hogy ő neki a világ. Nézzük meg egy nagyszerű színészi játékkal kombinált videón.
Az ezután következő, "Vogliatemi bene" ("Love me, please", Szeress engem) c. részben énekli Cso-Cso-Szán a címül választott mondatot. Pinkertonban már tombol a vágy, biztatja, hívja Cso-Cso-Szánt, aki - immár ismét szemérmesen - még a csillagos égről beszél. De a zene - a kettős vége felé - már egyáltalán nem illik a lány szövegéhez, elfojtott s növekvő szenvedélyről árulkodik. Az érzelmek tehát forróra hevülnek, s a végén kitör a vulkán, amelyet a zenében az együtt megszólaló, két magas záró hang jelez.
Ezt a részt először koncertfelvételen mutatjuk be. A jó hangi adottságú tenor után nyomozva úgy tűnik, hogy ő Romulo Delgado, aki az opera mellett széles spektrumon énekel és úgy tűnik, meglehetős ismertséget mondhat magáénak. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy bátrabb vagy önzőbb tenorok a végén sokkal magasabb hangot énekelnek.
Mint például azon a színházi "Vogliatemi bene" videón is, amelyet a Metropolitan Opera tett hozzáférhetővé. Patricia Racette és Marcello Giordano énekel (előbbi csodálatosan). Figyeljük meg a szándékosan elvont, leegyszerűsített hátteret, amely talán bizonyos japán színházi hagyományokat hivatott reprezentálni. Figyeljük meg továbbá a nagyzenekari hangszerelésben a záró akkordot. Ez ma - ha a rockzenében nem is - de a popzenében és a szimfonikus könnyűzenében fordul elő. Puccini igenis haladt a korral!
A La Scala egy régebbi előadásának DVD-előzetesén a "Vogliatemi bene" második részét láthatjuk.
A közelítő magyar szöveg így szól:
"Bimba dagli occhi":
Pinkerton
Lánykám, szemeidből boszorkányos tűz sugárzik
Most már teljesen az enyém vagy
Liliomfehérbe öltözve
Milyen édesek barna fürtjeid hószín ruhádban
Pillangókisasszony
Olyan vagyok, mint a Hold kicsiny istennője
aki alászáll éjjel hídján, a csillagos égből
Pinkerton S megbabonáz minden halandót...
Pillangókisasszony
Azután fehér palástjába rejti
S messzi birodalmába felviszi őket
Pinkerton
Drágám, még nem is mondtad, szeretsz-e
Gondolod, hogy az istennő tudja az édes szavakat
Amelyeket epedve várok?
Pillangókisasszony
Az istennő tudja, de talán mégsem mondja ki e szavakat
Mert fél, hogy a szerelembe belehal
Mert fél, hogy a szerelembe belehal!
Pinkerton
Ne félj, édesem, a szerelem nem halál, hanem inkább élet
Mely égi boldogságot szór széjjel
Látom, amint fénylik szemeidben, amelyekbe nézek
Pillangókisasszony
Valaha azt gondoltam: ha valaki akarna engem...
Pinkerton Miért habozol?
Pillangókisasszony
Valaha azt gondoltam, ha valaki akarna engem
Akkor, egy időre, akár hozzá is mehetnék
Ez akkor volt, amikor a Nakodo Elhozta a te házassági ajánlatodat
De, az igazat megvallva,
Kezdetben hasztalan beszélt nekem
Egy idegen Amerikából, egy külföldi, egy barbár!
Bocsáss meg nekem, akkor nem tudtam...
Pinkerton
Ó drágám! S azután? Folytasd...
Pillangókisasszony
De most, szerelmem
Te vagy nekem a világ, több, mint a világ
Azt hiszem, szeretlek az első pillanattól fogva,
Hogy megláttalak
Erős vagy és oly jóképű
Nevetésed nyílt és a szívedből jön
Izgalmas, amit mondasz
Én most boldog vagyok
Igen, boldog vagyok
"Vogliatemi bene":
Pillangókisasszony
Szeress engem, csak kicsikét
Ó, csak nagyon kicsit
Mintha egy gyermeket szeretnél
Csak ezt kérem
Csak kicsit szeress
Nálunk az ember a kicsihez szokott
Hálás a csendes szerelemért
Mely könnyű, mint a szirom
S mégis örök
Mint az ég, s a mérhetetlen tenger
Pinkerton
Nyújtsd ide édes kezed, hogy megcsókolhassam
Én pillangóm! Találó neved van, mintha finom fátyolból lennél...
Pillangókisasszony
Azt mondják, hogy a te országodban
Ha valaki megfog egy pillangót
Tűvel átszúrja a szívét
S hagyja, hogy elpusztuljon
Pinkerton
Van ebben igazság
De tudod mi az oka?
Hogy ne szökhessen el
Látod, én megfogtalak téged
S tartalak, míg te repdesel
Légy az enyém
Pillangókisasszony
Igen, a tiéd vagyok örökké.
Pinkerton
Gyere, gyere hát...
Szerelmem, mitől félsz ily remegve
Söpörjünk félre minden aggályt!
Az éj átölel, a világ alszik
Pillangókisasszony
Ó, gyönyörűséges éj!
Pinkerton Jöjj, jöjj hát!
Pillangókisasszony
A csillagok örökké égnek Soha nem láttam még ilyen szépet! ......
A szerelmi kettős egyesek szerint korábban, mások szerint később kezdődik és több különböző részletre is felosztható. A dallamok szenvedélyesek, gyönyörűek és fájdalmasak is egyben. Sajnos pusztán zenei részleteket ide nem lehet beilleszteni, így csak nehezen tudnám pontosan megmutatni, mire gondolok. Remélem azonban, hogy mindenki hallani fogja.
A Pillangókisasszonyról 1995 körül született egy operafilm, DVD-n is kapható (volt), amelyben Ying Huang énekli a pillangókisasszonyt, Richard Troxell pedig Pinkertont. Ők külsejükben is teljesen megfelelhettek szerepeiknek, érdemes utánajárni.
Az operaéneklés magasiskolája - és filmként is szép - az a Pillangókisasszony DVD, amelyen Mirella Freni és Placido Domingo a két főszereplő.
Mellékhatások: ne hallgassuk sokat a szerelmi kettőst, mert soha nem megy majd ki a fejünkből; férfiaknak különösen veszélyes, mert - ha nem is annyira, mint Puccini, de - még megsejtenek valamit a női lélekből. :-)
Hiszi az olvasó, hogy a művészetből lehet tanulni valamit az életre vonatkozóan?
A következő részben Rodolfo és Mimi szerelmét mutatjuk be Puccini Bohémélet c. operájából, amelyet - más szempontból - már ugyancsak említettünk a Csábítás c. bejegyzésben.
